"Nincs negatív értéke, vagyis taszító irányultsága."
Egyes elméletek - nem spekulációk! - szerint a gravitáció bizonyos szélsőséges körülmények között átfordulhat taszításba.
Az is izgalmas kérdés, milyen irányú gravitációt fejt ki a negatív energiájú részecske vagy tér. Akkor is érdekes, ha egyelőre csak a Casimir-effektus kapcsán figyelhető meg igen csekély negatív energia, így mérése kilátástalan. Ráadásul ez csak a jelenlegi vákuum nullponti energiájához képest negatív, viszont lehet, hogy ez csak egy ún. hamis vákuum.
Ráadásul a fizika tele van az ilyen "így is kijön, úgy is kijön" példákkal. Tudjuk mi történik, tudjuk hogyan kell kiszámolni, erre megkérdezi valaki, hogy akkor most miért történt ez az elektronnal?
Jönnek a válaszok, hogy ha nem lassult volna le, akkor sérült volna az energiamegmaradás elve, azért. Nem, azért, mert semmi sem haladhat gyorsabban mint a fény. Nem, azért, mert a hullámhossza adott és akkor kijön, hogy le kell lassulnia. Kijön ebből, kijön abból, mindenki esküdözik, hogy mi az ok, mi a következmény, hogy ő bizony TUDJA, hogy miért is viselkedik így az a dolog.
Nincs értelme. Elmondhatjuk, elég jól megismerhetjük, hogy HOGYAN viselkedik a világ, de azt, hogy MIÉRT, hagynunk kellene a misztikusokra. Azért gyors a gazella, hogy elfuthasson a gepárd ellen, a gepárd azért gyors, hogy utolérje és mindkettő hamar elfárad, hogy az ősember se halljon éhen és néha a gepárd elől is el tudjon menekülni. Hát ezért. :)
Ezzel az "idő okozza a gravitációt" dologgal két probléma van.
1) Nem új. Sőt, ennél sokkal mélyebbe, sokkal érdekesebben tárgyalták már mások. A youtube-on is vannak videók, ahol ezt a spekulációt magyarázzák. Érdekes, de nem új.
2) Semmi köze nincs a tudományhoz. Ez nem egy elmélet, nem egy hipotézis, nem egy munkahipotézis, semmi. Spekuláció, ötletelés, filozofálgatás.
Ha azt mondom, hogy az elektromos töltést a tündérek okozzák, akikről nem tudunk az ég-világons semmit, akkor a tudomány azt mondja, hogy "jó, okés, és ha feltennénk, hogy ez így lenne, akkor az mennyiben mozdítaná elő a megismerésre való törekvésünket?" Semennyire, tehát itt a vége.
Lehet, hogy az idő okozza a gravitációt, lehet, hogy a gravitáció okozza az időt és lehet, hogy a tündérek okozzák mindkettőt. És?
Köszönjük a posztot és a videót egyaránt. A gravitron utáni kutatások tovább folynak, talán 1x sikerrel. Sajnos a sikertelenség még nem (fogja) jelenti hogy nem létezik. A gondolat hogy "minden ott szeret létezni ahol lassabban öregsz" fizikai minimax elvek közé történő besorolási kísérlet (enegria minimum, etrópia maxium felé "szeretnek menni" a folyamatok). Kétségtelen hogy a gravitáció megértése a fizika egyik nagy kíhívása - a sötét energia mellett (vagy együtt?)
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Newton egy teljesen pangó témában, azaz a tárgyak leesésének axiómaszerűen túltárgyaltnak tekintett ügyében azzal tett egy forradalmi oldallépést, hogy hirtelen úgy nézte az alma leesését, mint a Föld hatását az almára. Ennyi elég volt ahhoz, hogy ma már észleljük a gravitációs hullámokat, rutinszerűen használjuk fel a gravitációs lencséket és hajszálpontosan állítottuk be ELŐRE a GPS műholdak fedélzeti óráit, számítva arra, hogy odafent majd sietni fognak. Van, hogy egy egyszerű átértelmezés hozza el a megvilágosodást.
Itt a két jelenségből most a másikkal magyarázza az egyiket. Lehet, hogy ha ezek után elkezdünk gondolkodni a testek öregedési kedvén, kinyílik egy új világ.
Nekem nagy kedvencem egy régi sci-fi novella, a Zajszint, Raymond F. Jones története. Noha az írásnak más a lényege és a poénja, elhangzik benne egy olyan gondolat, hogy amikor a patakba dobált fadarabkák az örvénylő vízben egymás felé mozdulnak, az is egyfajta gravitálás. A történet főszereplője ettől a gondolattól ihletve dolgozza ki a gravitációs tér újfajta egyenleteit, ami elvezetett az antigravitáció megvalósításához. Nem tudhatjuk, hogy milyen új megfogalmazás tüntet el egy akadályt a gondolataink útjából.
"kijelenti, hogy a gravitáció tulajdonképpen az idő múlásának eltérő mértéke miatt jön létre. Mivel a nagyobb tömegpontok közelében lassabban múlik az idő... "
Amivel tképpen ugyanazt mondja más szavakkal. Az új elméletének "csak" azt kell megmagyaráznia, miért múlik lassabban az idő a tömegpontok közelében, szemben az eddigivel, amelynek azt kell(ene) megmagyaráznia, miért hajlítja meg a tömeg a téridőt.
Semmivel nem jut közelebb a gravitáció lényegéhez, csak egy megválaszolatlan kérdést lecserélt egy másikra. :DD
Ne légy kegyetlen a posztolóval, nem tudományos ismetetterjesztőnek szánta. Olvasd úgy, mint egy érdeklődő, jó fantáziával megáldott laikus elképzelését.
Mellesleg még mindig jobb, mint egy bizonyos Nassim Haramein, aki már több mint 10 éve hirdeti előadásokon és jútyúb videókban, hogy az atomok és ált. az elemi részecskék miniatűr fekete lyukak.
A karakterszám megvan, mondanivaló hiányzik ! Mondhatnám - kár volt megírni. Az ilyen fantazmagóriák miatt vesztik el a reáltárgyak iránti érdeklődésüket a fiatalok - mérnök kell meg patikus, és vadakat terelő juhász, nem fantaszta és celeb.
Azért dícsérjük is : kihagyta a "negyedik dimenzió az idő" közhelyet.
A térgeometriai tárgyi tévedéseket ilyen posztnál felesleges lenne citálni.
Ezek a tudósok valamelyik laborban csináltak egy ősrobbanást, és az állításaikat igazolta az eredmény?
Esetleg jártak egy ilyen bolygón, és olyan volt a légköre meg anyaga, mint amit állítottak?
Mert ha számítógépes kísérlet volt, az nem igazán győz meg, a számítógép téves adatokból téves eredményt fog kihozni, még akkor is, ha az minket igazol.
Én úgy tudom, hogy ezt a határréteg-vonszolást (már ha van magyar neve a frame draggingnek, és hogy nem keret szerepel benne, abban biztos vagyok) még nem igazolták, de tényleg nem ilyesmik a napi olvasmányaim.
"egyre gyorsulva tágul az Univerzum, így egyre több objektum tűnik el a szemünk elől"
Vagy csak kerül látótávolságon kívülre, nem okvetlenül gyorsuló tempóban. Pista bácsit is egy darabig látod a pusztában, ahogy távolodik, de egy idő után már nem látod, pedig nem gyorsult a fénysebességnél gyorsabbra. Csak látótávolságon kívülre került.
Szerintem a többi területen sem lehet sok biztosat állítani, csak sokan megteszik mégis.
Ha egy természettudomány elismert művelői kísérletekkel, megfigyelésekkel alátámasztva állítanak valamit, akkor legalább hasonló tudásanyag birtokában célszerű azokat kétségbe vonni. Természetesen a tudomány MINDEN állítását kétségbe lehet és kell is vonni, hiszen a tudomány fejlődése így zajlik, amióta csak létezik. Ám ahelyett, amit kétségve vonsz, célszerű egy másik, jobb hipotézist kínálni, amire nyilván csak kellő tudáshalmaz birtokában lehetnél képes.
Rendelkezel ezzel a tudányanyaggal? Én biztos nem, és a kommentjeidből az tűnik ki, hogy még a specrel alapvető tételeivel sem vagy tisztában, áltrelről nem is beszélve. Pedig a specrel már 115 éves, és az áltrel is megvan 106. És alig pár éve annak, hogy az áltrel egyik vadnak tűnő jóslatát, a frame dragging jelenségét kísérleti úton igazolták sok-sok tizedes pontossággal.
"ha jobbra és balra is fénysebességgel indult el valami a középpontból, akkor hogy lehet, hogy egymáshoz képest mégis csak fénysebességgel haladnak."
Nincs ebben semmi különös. A specrel azt állítja, hogy a testek _egymáshoz_képest_ nem mozoghatnak a fénynél gyorsabban. És ez a fenti esetben is teljesül, hiszen bármelyik testről (A, B vagy M mint megfigyelő) nézed bármelyiket, nem mozog a fénynél gyorsabban.
Ezt úgy képzeld el, hogy a mozgó testek szemszögéből megrövidülnek a távolságok (megrövidülnek a méterrudak, ahogy mondani szokták az ismeretterjesztő könyvek) és/vagy lelassul az idő, amelyik jobban tetszik. Ezért ha A-ből megfigyeled B-t, akkor azt látod, hogy bár csak fénysebességgel mozog, mégis több (megrövidült) métert tesz meg - és vice versa. Miközben a "valóságban" M megfigyelő azt látja, hogy mindkettő fénysebességgel mozog. Persze nincs kitüntetett inerciarendszer, M inerciarendszere semmivel sem valóságosabb, mint A vagy B inerciarendszere.
"Ha valami látótávolságon kívül van, nem kell a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodni ahhoz, hogy látótávolságon kívül is maradjon, elég fénysebességgel."
De ahhoz, hogy látótávolságon kívülre kerüljön, már fénynél gyorsabban kell távolodnia. Márpedig vagy 8 milliárd éve egyre gyorsulva tágul az Univerzum, így egyre több objektum tűnik el a szemünk elől. Majd eljön az az idő, amikor már csak a saját Tejjútrendszerünket fogjuk látni - persze addigra már rég összeolvadtunk az Andromédával és talán más galaxusokkal is -, mert minden más eltűnt.
Vedd észre, hogy két okból nem láthatunk valamit. Az egyik ok az, hogy még nem ért el hozzánk a fénye. A másik ok az, amiről beszéltünk, hogy nem is fog elérni hozzánk, mert fénynél gyorsabban távolodik a fénynél gyorsabban táguló tér miatt. Az első esetben valamikor el fog érni hozzánk az objektum fénye, a második esetben soha. Persze van, hogy a két feltétel egyszerre teljesül.
" nekem már az ősrobbanás sem stimmel, az alapjaitól."
Na látod, ez egy valóban érdekes kérdés. Mivel az ősrobbanást nem tudj/tuk megfigyelni, erről csak jobban vagy kevésbé jól kidolgozot, megalapozott elméletek vannak. Ezekbe nem mennék bele, nem vagyok fizikus, sem kozmológus, olvass utána, sok jó könyv van erről.
Ami sok elméletben közös, az az, hogy az anyag képviselte pozitív energiát ellensúlyozta - és ma is ellensúlyozza - a gravitáció negatív energiája. Vagyis az Univerzum eredő energiája nulla, ami filozófiailag is egy igen vonzó gondolat. De e területen nem sok biztosan lehet állítani.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Ezen azért kicsit még gondolkozz.
Ha valami látótávolságon kívül van, nem kell a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodni ahhoz, hogy látótávolságon kívül is maradjon, elég fénysebességgel. Bár az tényleg izgalmas, hogy ha jobbra és balra is fénysebességgel indult el valami a középpontból, akkor hogy lehet, hogy egymáshoz képest mégis csak fénysebességgel haladnak.
"Meg fogsz lepődni, de meg lehet állapítani mindazt, amit te kétségbe vonsz. A bolygó légkörét úgy lehet elemezni, hogy megnézik, milyen színképsávokat szűr ki a csillag színképéből, amikor elhalad előtte."
Bocs, de ezt továbbra is egetverő kamunak tartom. Még jóval közelebbi bolygók esetében is. Persze mivel senki nem tud odamenni, bizonyítani sem lehet sem az állítást, sem az ellenkezőjét. Szóval elég biztonságosan lehet hülyeségeket mondani. Nekik is, nekem is.
Mondjuk nekem már az ősrobbanás sem stimmel, az alapjaitól. Ha kis térfogatban volt összesűrűsödve (az atommagoknál is sűrűbben) az egész világegyetem teljes tömege, ami sokezermilliárdszorosa bármelyik fekete lyuk tömegének, amit még a fény sem tud elhagyni, akkor mégis hogy a lófaxban is tudott szétrobbanni annyira, hogy a egész anyag szétrepült a Szerjózsa minden irányába, és közben jól ki is tágult?
Matematikailag biztosan be lehet bizonyítani, de ettől még nagyon erős tudományos hantának tűnik. Bár mondjuk nem is nagyon lényeges, mert a mindennapjainkra nincs hatással, hogy így volt-e vagy sem, ellentétben mondjuk a gravitációval vagy akár (egy ideje már) a relatívitáselmélettel.
Nem mellesleg ezt a gyorsuló tágulást is vitatják komoly tudósok is.
"A szingularitast sose eri el,mert annyira lelassul a sajat ideje,hogy a Hawking sugarzas reven a fekete lyuk elobb elparolog,minthogy a targy elerje az esemenyhorizontot."
Ezen én is sokat törtem a fejem, épp az volt a gondolatmenetem, amit te leírtál. Aztán arra jutottam, hogy igenis bele tud zuhanni a fekete lyukba. Több okom van ezt gondolni:
1) Nem létezhetnének hatalmas, több millió vagy akár milliárd Nap-tömegű fekete lyukak, ha ez - legalábbis mindig - úgy lenne, ahogy írod. Mert akkor minden fekete lyuk állna egy nagyjából azonos tömegű "magból", a tényleges fekte lyukból, a tömegének többi része azonban a f. lyukon kívül, az eseményhorizont közelében lenne, kívültől nézve erősen lelassult időben, gyakorlatilag végtelen hullámhosszon sugározva. Szóval maga a f. lyuk nem nőhetne, mert végtelen idő kellene ahhoz, hogy belehulljon az anyag.
Ezzel szemben megfigyelték már több alkalommal f. lyukak ill. f. lyuk és neutroncsillag összeolvadását. Ekkor a gravitációs hullámok periódusideje egyre csökkent, ahogy az egyik test egyre közelebb keringett a másik körül. A csillagászok nem tapasztaltak lassulást, aminek be kellett volna következnie, ha a f. lyukba zuhanó csillag ideje kívülről nézve lelassult volna.
Én úgy gondolom, hogy amikor pl. egy neutroncsillag és egy f. lyuk összeolvad, pontosabban az összeolvadás előtt az együttes tömegük hatására az eseményhorizont kitágul a nagyobb tömeg miatt. Vagyis nem a neutroncsillag lép át az eseményhorizonton, hanem a kiterjedő eseményhorizont "lép át" a neutroncsillagon.
Szerintem így tudnak az akkréciós korongból is a f. lyukba belezuhanni azok az anyagrészecskék, amelyek már eléggé megközelítették az eseményhorizontot.
Azt persze el tudom képzelni, hogy kisebb tömegek esetén valóban az történik, amit te is leírtál, és amin ln is sokat rágódtam.
"pl. egy több ezer fényévre lévő, inkább csak sejthető - vagy az sem -, mint észlelhető bolygónak megállapítják az anyagát meg a légkörösszetételét..."
Meg fogsz lepődni, de meg lehet állapítani mindazt, amit te kétségbe vonsz. A bolygó légkörét úgy lehet elemezni, hogy megnézik, milyen színképsávokat szűr ki a csillag színképéből, amikor elhalad előtte. A bolygó anyagára már csak durván következtetni lehet, annyit lehet megállapítani, hogy kőzetbolygó vagy gázbolygó.
>>"A tavoli galaxisok is azert tavolodnak tolunk a fenysebessegnel gyorsabban" - ezt a butaságot hol bányásztad?<<
Ez nem butaság, hanem pusztán azt bizonyítja, hogy még el kell olvasnod pár ismeretterjesztő könyvet. Mint fentebb már írtam, a kozmikus horizontunkon túli objektumok fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk, mert a táguló univerzum megfigyelésekkel is igazolt modelljéből ez következik.
Kevered a tárgyak sebességét a tér tágulásának sebességével. Egy tárgy akkor tekinthető állónak, ha a kozmikus háttérsugárzáshoz képest áll, azaz a háttérsugárzás hőmérséklete minden irányból azonosnak látszik, az apróbb anomáliáktól eltekintve. A Nap kb. 260km/s sebességgel kering a Tejút középpontja körül, a Tejút és a Lokális Csoport többi galaxisa is nem tudom, mekkora sebességgel mozog a háttérsugárzáshoz képest.
Visoznt a távolabbi galaxisok, amelyek gravitációsan nem kötöttek hözzánk, a Hubble-állandónak megfelelő sebességgel távolodnak tőlünk - és persze onnan nézve mi távolodunk tőlük. De ez nem olyan "mozgás" mint a Nap vagy a Tejút saját mozgása, hanem abból ered, hogy a tér tágul, ahogyan tágul az Univerzum - ennek mértékét adja meg a Hubble-állandó.
Szerintem itt tévedsz, a tér tágulásának sebessége átlépheti a fénysebességet. Ha ez nem így lenne, akkor nem történhetett volna meg a Big Banget követő felfúvódási szakasz. Sőt ahogy @]{udarauszkasz: is említi, a kozmikus horizontunkon túli objektumokat azért nem láthatjuk - és soha nem is fogjuk látni -, mert a fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk. Jelenleg a kozmikus horizontunk legtávolabbi gömbhéján lévő objektumok kb. 42 milliárd fényév távolságra vannak tőlünk, bár természetesen sokkal közelebb voltak hozzánk, amikor róluk elindult fény mifelénk.
@]{udarauszkasz:
"A tavoli galaxisok is azert tavolodnak tolunk a fenysebessegnel gyorsabban" - ezt a butaságot hol bányásztad?
@Orltran:
A Csillagok háborújában ennél alapszintűbb, bárki számára feltűnő ostobaságok is vannak, pl. a látható fénysugarak, hanghatással járó robbanások az űrben stb.
@gigabursch:
Lehet. De az a nap nem a közeljövőben lesz.
Az űrbeli dolgokról viszont jókat lehet hantázni (pl. egy több ezer fényévre lévő, inkább csak sejthető - vagy az sem -, mint észlelhető bolygónak megállapítják az anyagát meg a légkörösszetételét...), mert senki nem tud odamenni, hogy ellenőrizze. Szóval minden lelepleződési veszély nélkül lehet irdatlan baromságokat állítani.
Közben meg az egy parasztköpésre lévő Holdról is egyre derülnek ki dolgok, hogy baromira nem úgy van, mint eddig "tudtuk". Vagyis mint amit eddig hirdettek.
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2023.09.11. 19:49:34
Bejegyzés: Melyik a legveszélyesebb radioaktív sugárzás?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.08.28. 10:26:48
Egyes elméletek - nem spekulációk! - szerint a gravitáció bizonyos szélsőséges körülmények között átfordulhat taszításba.
Az is izgalmas kérdés, milyen irányú gravitációt fejt ki a negatív energiájú részecske vagy tér. Akkor is érdekes, ha egyelőre csak a Casimir-effektus kapcsán figyelhető meg igen csekély negatív energia, így mérése kilátástalan. Ráadásul ez csak a jelenlegi vákuum nullponti energiájához képest negatív, viszont lehet, hogy ez csak egy ún. hamis vákuum.
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
arthurthedent 2023.08.26. 15:25:48
Jönnek a válaszok, hogy ha nem lassult volna le, akkor sérült volna az energiamegmaradás elve, azért. Nem, azért, mert semmi sem haladhat gyorsabban mint a fény. Nem, azért, mert a hullámhossza adott és akkor kijön, hogy le kell lassulnia. Kijön ebből, kijön abból, mindenki esküdözik, hogy mi az ok, mi a következmény, hogy ő bizony TUDJA, hogy miért is viselkedik így az a dolog.
Nincs értelme. Elmondhatjuk, elég jól megismerhetjük, hogy HOGYAN viselkedik a világ, de azt, hogy MIÉRT, hagynunk kellene a misztikusokra. Azért gyors a gazella, hogy elfuthasson a gepárd ellen, a gepárd azért gyors, hogy utolérje és mindkettő hamar elfárad, hogy az ősember se halljon éhen és néha a gepárd elől is el tudjon menekülni. Hát ezért. :)
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
arthurthedent 2023.08.26. 15:20:09
1) Nem új. Sőt, ennél sokkal mélyebbe, sokkal érdekesebben tárgyalták már mások. A youtube-on is vannak videók, ahol ezt a spekulációt magyarázzák. Érdekes, de nem új.
2) Semmi köze nincs a tudományhoz. Ez nem egy elmélet, nem egy hipotézis, nem egy munkahipotézis, semmi. Spekuláció, ötletelés, filozofálgatás.
Ha azt mondom, hogy az elektromos töltést a tündérek okozzák, akikről nem tudunk az ég-világons semmit, akkor a tudomány azt mondja, hogy "jó, okés, és ha feltennénk, hogy ez így lenne, akkor az mennyiben mozdítaná elő a megismerésre való törekvésünket?" Semennyire, tehát itt a vége.
Lehet, hogy az idő okozza a gravitációt, lehet, hogy a gravitáció okozza az időt és lehet, hogy a tündérek okozzák mindkettőt. És?
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
Motorogre 2023.08.26. 09:25:04
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2023.08.25. 21:47:02
Itt a két jelenségből most a másikkal magyarázza az egyiket. Lehet, hogy ha ezek után elkezdünk gondolkodni a testek öregedési kedvén, kinyílik egy új világ.
Nekem nagy kedvencem egy régi sci-fi novella, a Zajszint, Raymond F. Jones története. Noha az írásnak más a lényege és a poénja, elhangzik benne egy olyan gondolat, hogy amikor a patakba dobált fadarabkák az örvénylő vízben egymás felé mozdulnak, az is egyfajta gravitálás. A történet főszereplője ettől a gondolattól ihletve dolgozza ki a gravitációs tér újfajta egyenleteit, ami elvezetett az antigravitáció megvalósításához. Nem tudhatjuk, hogy milyen új megfogalmazás tüntet el egy akadályt a gondolataink útjából.
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.08.25. 19:49:50
Amivel tképpen ugyanazt mondja más szavakkal. Az új elméletének "csak" azt kell megmagyaráznia, miért múlik lassabban az idő a tömegpontok közelében, szemben az eddigivel, amelynek azt kell(ene) megmagyaráznia, miért hajlítja meg a tömeg a téridőt.
Semmivel nem jut közelebb a gravitáció lényegéhez, csak egy megválaszolatlan kérdést lecserélt egy másikra. :DD
Bejegyzés: Lehet, hogy a gravitáció nem is alapvető kölcsönhatás?
Motorogre 2023.02.06. 11:13:57
(Aztán senki ne panaszkodjon, hogy pocsék a dzsídípí meg a pisa végén kullogunk).
Bejegyzés: Lehet, hogy csak egyetlen fekete lyuk létezik a világon?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.02.05. 22:33:14
KÓKLER
Bejegyzés: Lehet, hogy csak egyetlen fekete lyuk létezik a világon?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.02.05. 22:29:42
Ne légy kegyetlen a posztolóval, nem tudományos ismetetterjesztőnek szánta. Olvasd úgy, mint egy érdeklődő, jó fantáziával megáldott laikus elképzelését.
Mellesleg még mindig jobb, mint egy bizonyos Nassim Haramein, aki már több mint 10 éve hirdeti előadásokon és jútyúb videókban, hogy az atomok és ált. az elemi részecskék miniatűr fekete lyukak.
youtu.be/LtwyX4P3qhE
Bejegyzés: Lehet, hogy csak egyetlen fekete lyuk létezik a világon?
Motorogre 2023.02.05. 13:09:50
Azért dícsérjük is : kihagyta a "negyedik dimenzió az idő" közhelyet.
A térgeometriai tárgyi tévedéseket ilyen posztnál felesleges lenne citálni.
Bejegyzés: Lehet, hogy csak egyetlen fekete lyuk létezik a világon?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.26. 20:44:15
Rosszul tudod, kísérletileg igazolták. Frame mint frame of reference.
A többi felvetett témában nem vitatkozom veled, láthatóan tájékozottabb vagy az ezzel foglalkozó tudósoknál is.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
11110000 2021.11.26. 19:35:07
Esetleg jártak egy ilyen bolygón, és olyan volt a légköre meg anyaga, mint amit állítottak?
Mert ha számítógépes kísérlet volt, az nem igazán győz meg, a számítógép téves adatokból téves eredményt fog kihozni, még akkor is, ha az minket igazol.
Én úgy tudom, hogy ezt a határréteg-vonszolást (már ha van magyar neve a frame draggingnek, és hogy nem keret szerepel benne, abban biztos vagyok) még nem igazolták, de tényleg nem ilyesmik a napi olvasmányaim.
"egyre gyorsulva tágul az Univerzum, így egyre több objektum tűnik el a szemünk elől"
Vagy csak kerül látótávolságon kívülre, nem okvetlenül gyorsuló tempóban. Pista bácsit is egy darabig látod a pusztában, ahogy távolodik, de egy idő után már nem látod, pedig nem gyorsult a fénysebességnél gyorsabbra. Csak látótávolságon kívülre került.
Szerintem a többi területen sem lehet sok biztosat állítani, csak sokan megteszik mégis.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.25. 13:03:47
Rendelkezel ezzel a tudányanyaggal? Én biztos nem, és a kommentjeidből az tűnik ki, hogy még a specrel alapvető tételeivel sem vagy tisztában, áltrelről nem is beszélve. Pedig a specrel már 115 éves, és az áltrel is megvan 106. És alig pár éve annak, hogy az áltrel egyik vadnak tűnő jóslatát, a frame dragging jelenségét kísérleti úton igazolták sok-sok tizedes pontossággal.
"ha jobbra és balra is fénysebességgel indult el valami a középpontból, akkor hogy lehet, hogy egymáshoz képest mégis csak fénysebességgel haladnak."
Nincs ebben semmi különös. A specrel azt állítja, hogy a testek _egymáshoz_képest_ nem mozoghatnak a fénynél gyorsabban. És ez a fenti esetben is teljesül, hiszen bármelyik testről (A, B vagy M mint megfigyelő) nézed bármelyiket, nem mozog a fénynél gyorsabban.
Ezt úgy képzeld el, hogy a mozgó testek szemszögéből megrövidülnek a távolságok (megrövidülnek a méterrudak, ahogy mondani szokták az ismeretterjesztő könyvek) és/vagy lelassul az idő, amelyik jobban tetszik. Ezért ha A-ből megfigyeled B-t, akkor azt látod, hogy bár csak fénysebességgel mozog, mégis több (megrövidült) métert tesz meg - és vice versa. Miközben a "valóságban" M megfigyelő azt látja, hogy mindkettő fénysebességgel mozog. Persze nincs kitüntetett inerciarendszer, M inerciarendszere semmivel sem valóságosabb, mint A vagy B inerciarendszere.
"Ha valami látótávolságon kívül van, nem kell a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodni ahhoz, hogy látótávolságon kívül is maradjon, elég fénysebességgel."
De ahhoz, hogy látótávolságon kívülre kerüljön, már fénynél gyorsabban kell távolodnia. Márpedig vagy 8 milliárd éve egyre gyorsulva tágul az Univerzum, így egyre több objektum tűnik el a szemünk elől. Majd eljön az az idő, amikor már csak a saját Tejjútrendszerünket fogjuk látni - persze addigra már rég összeolvadtunk az Andromédával és talán más galaxusokkal is -, mert minden más eltűnt.
Vedd észre, hogy két okból nem láthatunk valamit. Az egyik ok az, hogy még nem ért el hozzánk a fénye. A másik ok az, amiről beszéltünk, hogy nem is fog elérni hozzánk, mert fénynél gyorsabban távolodik a fénynél gyorsabban táguló tér miatt. Az első esetben valamikor el fog érni hozzánk az objektum fénye, a második esetben soha. Persze van, hogy a két feltétel egyszerre teljesül.
" nekem már az ősrobbanás sem stimmel, az alapjaitól."
Na látod, ez egy valóban érdekes kérdés. Mivel az ősrobbanást nem tudj/tuk megfigyelni, erről csak jobban vagy kevésbé jól kidolgozot, megalapozott elméletek vannak. Ezekbe nem mennék bele, nem vagyok fizikus, sem kozmológus, olvass utána, sok jó könyv van erről.
Ami sok elméletben közös, az az, hogy az anyag képviselte pozitív energiát ellensúlyozta - és ma is ellensúlyozza - a gravitáció negatív energiája. Vagyis az Univerzum eredő energiája nulla, ami filozófiailag is egy igen vonzó gondolat. De e területen nem sok biztosan lehet állítani.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
11110000 2021.11.24. 01:05:31
"Nem létezhetnének hatalmas, több millió vagy akár milliárd Nap-tömegű fekete lyukak"
És tuti, hogy léteznek?
Nem tudományellenes vagyok, de vad állításokkal szemben erősen szkeptikus.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
11110000 2021.11.24. 01:02:45
Ezen azért kicsit még gondolkozz.
Ha valami látótávolságon kívül van, nem kell a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodni ahhoz, hogy látótávolságon kívül is maradjon, elég fénysebességgel. Bár az tényleg izgalmas, hogy ha jobbra és balra is fénysebességgel indult el valami a középpontból, akkor hogy lehet, hogy egymáshoz képest mégis csak fénysebességgel haladnak.
"Meg fogsz lepődni, de meg lehet állapítani mindazt, amit te kétségbe vonsz. A bolygó légkörét úgy lehet elemezni, hogy megnézik, milyen színképsávokat szűr ki a csillag színképéből, amikor elhalad előtte."
Bocs, de ezt továbbra is egetverő kamunak tartom. Még jóval közelebbi bolygók esetében is. Persze mivel senki nem tud odamenni, bizonyítani sem lehet sem az állítást, sem az ellenkezőjét. Szóval elég biztonságosan lehet hülyeségeket mondani. Nekik is, nekem is.
Mondjuk nekem már az ősrobbanás sem stimmel, az alapjaitól. Ha kis térfogatban volt összesűrűsödve (az atommagoknál is sűrűbben) az egész világegyetem teljes tömege, ami sokezermilliárdszorosa bármelyik fekete lyuk tömegének, amit még a fény sem tud elhagyni, akkor mégis hogy a lófaxban is tudott szétrobbanni annyira, hogy a egész anyag szétrepült a Szerjózsa minden irányába, és közben jól ki is tágult?
Matematikailag biztosan be lehet bizonyítani, de ettől még nagyon erős tudományos hantának tűnik. Bár mondjuk nem is nagyon lényeges, mert a mindennapjainkra nincs hatással, hogy így volt-e vagy sem, ellentétben mondjuk a gravitációval vagy akár (egy ideje már) a relatívitáselmélettel.
Nem mellesleg ezt a gyorsuló tágulást is vitatják komoly tudósok is.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.23. 14:02:52
"A szingularitast sose eri el,mert annyira lelassul a sajat ideje,hogy a Hawking sugarzas reven a fekete lyuk elobb elparolog,minthogy a targy elerje az esemenyhorizontot."
Ezen én is sokat törtem a fejem, épp az volt a gondolatmenetem, amit te leírtál. Aztán arra jutottam, hogy igenis bele tud zuhanni a fekete lyukba. Több okom van ezt gondolni:
1) Nem létezhetnének hatalmas, több millió vagy akár milliárd Nap-tömegű fekete lyukak, ha ez - legalábbis mindig - úgy lenne, ahogy írod. Mert akkor minden fekete lyuk állna egy nagyjából azonos tömegű "magból", a tényleges fekte lyukból, a tömegének többi része azonban a f. lyukon kívül, az eseményhorizont közelében lenne, kívültől nézve erősen lelassult időben, gyakorlatilag végtelen hullámhosszon sugározva. Szóval maga a f. lyuk nem nőhetne, mert végtelen idő kellene ahhoz, hogy belehulljon az anyag.
Ezzel szemben megfigyelték már több alkalommal f. lyukak ill. f. lyuk és neutroncsillag összeolvadását. Ekkor a gravitációs hullámok periódusideje egyre csökkent, ahogy az egyik test egyre közelebb keringett a másik körül. A csillagászok nem tapasztaltak lassulást, aminek be kellett volna következnie, ha a f. lyukba zuhanó csillag ideje kívülről nézve lelassult volna.
Én úgy gondolom, hogy amikor pl. egy neutroncsillag és egy f. lyuk összeolvad, pontosabban az összeolvadás előtt az együttes tömegük hatására az eseményhorizont kitágul a nagyobb tömeg miatt. Vagyis nem a neutroncsillag lép át az eseményhorizonton, hanem a kiterjedő eseményhorizont "lép át" a neutroncsillagon.
Szerintem így tudnak az akkréciós korongból is a f. lyukba belezuhanni azok az anyagrészecskék, amelyek már eléggé megközelítették az eseményhorizontot.
Azt persze el tudom képzelni, hogy kisebb tömegek esetén valóban az történik, amit te is leírtál, és amin ln is sokat rágódtam.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.23. 12:03:04
"pl. egy több ezer fényévre lévő, inkább csak sejthető - vagy az sem -, mint észlelhető bolygónak megállapítják az anyagát meg a légkörösszetételét..."
Meg fogsz lepődni, de meg lehet állapítani mindazt, amit te kétségbe vonsz. A bolygó légkörét úgy lehet elemezni, hogy megnézik, milyen színképsávokat szűr ki a csillag színképéből, amikor elhalad előtte. A bolygó anyagára már csak durván következtetni lehet, annyit lehet megállapítani, hogy kőzetbolygó vagy gázbolygó.
>>"A tavoli galaxisok is azert tavolodnak tolunk a fenysebessegnel gyorsabban" - ezt a butaságot hol bányásztad?<<
Ez nem butaság, hanem pusztán azt bizonyítja, hogy még el kell olvasnod pár ismeretterjesztő könyvet. Mint fentebb már írtam, a kozmikus horizontunkon túli objektumok fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk, mert a táguló univerzum megfigyelésekkel is igazolt modelljéből ez következik.
Kevered a tárgyak sebességét a tér tágulásának sebességével. Egy tárgy akkor tekinthető állónak, ha a kozmikus háttérsugárzáshoz képest áll, azaz a háttérsugárzás hőmérséklete minden irányból azonosnak látszik, az apróbb anomáliáktól eltekintve. A Nap kb. 260km/s sebességgel kering a Tejút középpontja körül, a Tejút és a Lokális Csoport többi galaxisa is nem tudom, mekkora sebességgel mozog a háttérsugárzáshoz képest.
Visoznt a távolabbi galaxisok, amelyek gravitációsan nem kötöttek hözzánk, a Hubble-állandónak megfelelő sebességgel távolodnak tőlünk - és persze onnan nézve mi távolodunk tőlük. De ez nem olyan "mozgás" mint a Nap vagy a Tejút saját mozgása, hanem abból ered, hogy a tér tágul, ahogyan tágul az Univerzum - ennek mértékét adja meg a Hubble-állandó.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.23. 11:16:15
Szerintem itt tévedsz, a tér tágulásának sebessége átlépheti a fénysebességet. Ha ez nem így lenne, akkor nem történhetett volna meg a Big Banget követő felfúvódási szakasz. Sőt ahogy @]{udarauszkasz: is említi, a kozmikus horizontunkon túli objektumokat azért nem láthatjuk - és soha nem is fogjuk látni -, mert a fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk. Jelenleg a kozmikus horizontunk legtávolabbi gömbhéján lévő objektumok kb. 42 milliárd fényév távolságra vannak tőlünk, bár természetesen sokkal közelebb voltak hozzánk, amikor róluk elindult fény mifelénk.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?
11110000 2021.11.22. 17:11:01
Bár tudna. De nem tud.
@]{udarauszkasz:
"A tavoli galaxisok is azert tavolodnak tolunk a fenysebessegnel gyorsabban" - ezt a butaságot hol bányásztad?
@Orltran:
A Csillagok háborújában ennél alapszintűbb, bárki számára feltűnő ostobaságok is vannak, pl. a látható fénysugarak, hanghatással járó robbanások az űrben stb.
@gigabursch:
Lehet. De az a nap nem a közeljövőben lesz.
Az űrbeli dolgokról viszont jókat lehet hantázni (pl. egy több ezer fényévre lévő, inkább csak sejthető - vagy az sem -, mint észlelhető bolygónak megállapítják az anyagát meg a légkörösszetételét...), mert senki nem tud odamenni, hogy ellenőrizze. Szóval minden lelepleződési veszély nélkül lehet irdatlan baromságokat állítani.
Közben meg az egy parasztköpésre lévő Holdról is egyre derülnek ki dolgok, hogy baromira nem úgy van, mint eddig "tudtuk". Vagyis mint amit eddig hirdettek.
Bejegyzés: Hogyan fal fel egy fekete lyuk egy bolygót?