Nincs ilyen. Egyszerű válasz. A magyarázat viszont nem ilyen egyszerű. Először is meg kell értsük, hogy mit nevezünk radioaktív sugárzásnak, ami lehet elektromágneses vagy részecskesugárzás. Előbbit gamma néven ismerjük, a részecskesugárzás meg lehet alfa vagy béta.

Fapados szemléltetéssel a következőként vázolnám: A gamma legyen egy tű, amit nagyon nagy sebességgel kilövünk egy fegyverből. A béta legyen egy csúzliból kilőtt kavics, az alfa meg egy biliárdgolyó, amit egy jó erős ember dob el. Melyik ezek közül a legveszélyesebb? Ugye, hogy nem lehet eldönteni?

A történelem időnként ismétli önmagát, mondhatni köröket ír le, ezért nem túlzás azt mondani, hogy egy újabb hidegháborús fegyverkezési verseny kellős közepén vagyunk. Ez félelmet szül, hisztériába kerget, és nem csak a nép emberét, hanem egymással szemben álló de még nem háborúzó országokat is. Disznó-öböl, 1962. Így sajnos időről - időre érdekfeszítő téma a szóbeszédben, hogy mi a védekezési módszer egy atomtámadás esetén.

Amikor egy atommag alfa bomlást szenved el, az alábbi történik: két proton és két neutron kipattan az atommagból, ezzel kettővel csökkentve a rendszámot, és néggyel a tömegszámot. A bomlást az alagúteffektus okozza, ami miatt a héliumatommagnak (az előbb említett két-két nukleonnak) a tartózkodási valószínűsége nem nulla magán az atommagon kívül sem. Ez a biliárdgolyónk.

A béta sugárzásnál egy magelektron lövell ki, amit az okoz, hogy egy neutron átalakul protonná (előbbit két "le" és egy "fel" kvark alkotja, a másikat két "fel" és egy "le"). Ezt úgy teszi, hogy egy W bozon távozik a magból, ami szétesik egy elektronra és egy antineutrínóra. A pozitív béta bomlásnál pozitron és neutrínó a végeredmény. Ezek a kavicsok. Helyesebben a magelektron vagy a pozitron. A neutrínó gyakorlatilag nem lép reakcióba az anyaggal, szellemrészecskének is hívják.

A gamma sugárzást pedig az okozza, hogy a fentebb említett bomlásoknál nő a mag gerjesztettsége, és a visszarendeződéskor egy gamma foton viszi el a többletenergiát. Fontos tehát, hogy a gamma sugárzás a mag két azonos összetételű állapotakor jön létre. Az atommagot ugyanis nem egy összenyomott hógolyóként kell elképzelni, hanem az ott lévő hadronok meghatározott pályákon mozoghatnak, ahogy a héjban az elektronok is. A különbség annyi, hogy az elektronok gerjesztése (magasabb energiájú pályára ugrik egy elektron) után a visszarendeződés többnyire a látható fény tartományában történik, addig az atommag hasonló folyamatai egy kicsit több kakaóba fájnak a természetnek, ezért a visszarendeződéskor nagy energiájú fotont - gamma fotont emittál. Ez a tű.

Mind a három sugárzás ionizálja az anyagokat. A különbség leginkább abban van, hogy mennyire, illetve hogyan lehet árnyékolni őket. Az alfa sugarakat egy papírlap vagy a bőr felhámja is megfogja, sőt, a levegő is pár centiméter után. Könnyű kikövetkeztetni tehát, hogy az alfa emitter mellé leülhetünk ebédelni, feltéve, ha kivédjük a gammasugárzást. De ha lenyeljük, óriási rombolást fog végezni. A polónium a világ egyik legveszélyesebb eleme, mintegy kétszázezerszer mérgezőbb a hidrogén-cianidnál. De szerencsére nagyon ritka. Ezzel ölték meg az egykori orosz kémet Alexander Litvinyenkot. A ²¹⁰Po felezési ideje 138 nap. Hacsak nem etetnek vagy lélegeztetnek velünk alfa sugárzó izotópot, nem tud nekünk ártani. A baj az, hogy atomtámadásnál a hasadási termékek szétszóródnak, és beterítenek mindent, ahová eljutnak a füsttel, széllel, esővel. Az anyagon mérhető illetve becsülhető károkozáskor az alfa sugárzást 20-szoros szorzóval veszik a radiológusok a béta sugárzáshoz képest.

A béta sugárzásnak már jóval nagyobb az áthatoló képessége, de egy alufólia még mindig elég védekezésnek. Levegőben egy métert halad kb. A ¹³⁷Cs egy urán hasadási termék, béta bomló mesterséges izotóp. Szintén nincs veszély, ha nincs a forrás a közelünkben, de az atombomba robbanásakor ugyanaz az eset áll erre is, mint amit az alfa sugárzásnál írtam le.

A gamma sugár megfogásához viszont több méter vastag betonfal kell, sőt az atomreaktorokban ezeket a falakat nehéz elemekkel szennyezik. Jó hír, hogy a robbanáskor keletkező gammasugarak egyre nagyobb része nyelődik el a környezetben a távolság függvényében, a rossz viszont az, hogy egy atomrobbanás energiájának mintegy két és fél százalékát a gamma villanás adja. Ha a robbanástól mondjuk tíz kilométerre vagyunk, és az épület nem dől ránk, valamint a lökéshullám sem öl meg (kinetikus energia), jó eséllyel olyan gamma sugárdózist kapunk, ami után jelentős egészségromlás várható napokon vagy akár órákon belül.

Összefoglalva: mind a három sugárzásnak a veszélye abban áll, hogy a testünket alkotó molekulákat (illetve mindent) ionizálják. Az ütközés miatt elektront ütnek ki a helyükről, illetve amennyiben kettétörnek egy molekulát, és az homolitikusan történik, szabad gyökök keletkeznek, amikről szintén tudvalevő, hogy nem egészségesek. Ezek rendkívül reakcióképes, a másodperc tört részéig létező vegyületek, amik roncsolják a testszöveteket.

Az ötvenes - hatvanas években az Egyesült Államokban és más országokban is propagandafilmeket vetítettek, hogy mi a teendő atomtámadás esetén. Nos, ha ez az előbb említett tíz kilométeren belül történik, lényegében mindegy. Vagy azonnal meghalunk, vagy késleltethetjük azt pár nappal vagy héttel. Jobbak a kilátásaink, ha van egy pincénk, és ha  neadj' Isten kapunk egy fülest, hogy "hé, most fog robbanni", akkor lesétálhatunk oda pár palack vízzel meg jódtablettákkal. A stabil jód izotóp konkurrál a radioaktív jódizotóppal, amiből így arányában kevesebb kötődik meg a pajzsmirígyben. Egy ólomruha is jól jöhet, bár itt nem árt, ha van némi fizikumunk. Az informátorunk által pontosan tudott detonáció előtt nyissuk ki a ház összes ablakát, hogy a légnyomás ne törje be őket (kellően messze vagyunk!), majd miután megtörtént az esemény, rohanjunk fel az ólomruhában, és csukjuk be azokat, hogy ne szálljon be a radioaktív por. Majd ismét le a pincébe, és az elkövetkező pár napot töltsük ott babkonzervek társaságában.

Könnyen belátható tehát, hogy az atomtámadás hatásai ellen védekezni, szinte lehetetlen. Azt, hogy mi fog velünk történni, szinte kizárólag a szerencse határozza meg. Hol tartózkodunk éppen, épületben vagy a szabadban, milyen a szélirány, mi a táj jellege, vannak-e dombok vagy hegyek köztünk és a ground zero között, stb... Ennek ellenére senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy olyan házat vegyen magának, ahol van pince, palackos vízzel meg babkonzervvel. Ja, meg egy hatékony vécé odalent.